|
 |
|
|
... bosszút akarnak, kivágni szemem,
Ezer sebből vérem hullajtom, föld felissza, ezernyi mohó rés.
Közelg az alkony, kárhozott csillagok vészt rónak az égre.
Baljósan vonyít a Hold, várja jussát, megrothadt koncot végre.
Enyhült a forró érintés, helyébe hűvös marás jövend,
Csupasz öreg tövében keres elcsigázott testem menedéket,
Egyetlen barátom, ka... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... ezt nálluk napfelkeltének hívják és ideje lenne lefeküdni mert egész éjjel kerestek. Soha többet nem füveztem.
Mindig is vonzott az űr hatalmas végtelenjeés azürtechnika is kinőtte a hold határait. Az ember már 3,5 szeres fénsebességgel volt képes száguldozni az űrben és a földön is átt vették a földi járművek helyét a lebegő siklók ezért amikor végeztem a Közép Polgár Képző... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... -
Mért ne veled én?
A hegy csókolva tör égbe,
habot hab ölel, szorit, átfog;
egymást ringatva, becézve
hajlonganak a virágok;
a földet a nap sugara,
a hold a tengereket:
minden csókol... - S te soha
engemet?
Tagore: Ne menj el
Ne menj el, míg tőlem engedélyt nem kérsz, szerelmesem.
Átvirrasztottam az éjsza... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... rég volt
Egy dal, s Te újra mellém ülsz
És lobog a tábortûz, a szél belekarolt
Szól egy dal, és a lelkünk összeér
A gyönyörû tûzfénynél, napszínû a hold
Súgd meg nekem, tudod, így ígérted rég
A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem ért
Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott idő
Pár pillanat, most hogy legye... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egy rózsa fekszik az asztalon.
Árnyéka remegve táncol a falon
A csonkig égett gyertya fényében:
Az óra éjfélt üt a szekrény közelében.
Holdsugár kúszik az ágy felé,
Mellette ruhák hevernek szerte-szét,
Függöny lélegzik a nyári szellőben,
S a vágy vibrál a levegőben.
Ízzik, forr és éget
Csillagokig száll a lélek,
Míg a Földön... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csodakút
örök élet kútja
világunkat ez tartja
bévül szárnyaltatja
látom az égi világot
csillagtüzű elmét
őslételünk éghonát
itt él minden érzés
érzésből épül a Hold
s a csillag az égen
érzésnyilát elhajítja
szívembe találva
örömkönnyem felszikrázik
megejt a varázslat
látom az égi világot
szellemem hazáját... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lépkedj, mert az álmaimon lépkedsz."
"Találhat, aki jól kutat, rejtett kaput vagy új utat,
talán ma észre sem veszi, de holnap biztos megleli,
s a titkos ösvény mind övé a Hold felé, a Nap felé..."
Valamikor, te is fogsz majd sírni,
Kisétálsz a temetőbe, a síromat megnézni.
Sírom felett pacsirta majd panaszosan zengi:
-Itt nyugsz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... sors-információt, szimbólum-jelentést lehet azonosítani és kauzálisan értelmezni, ha a nulla órára, napkeltére, vagy, amit én inkább kedvelek: a déli tizenkét órára felállított képletének (A gyorsan mozgó Hold fényszögei így közelebb állnak a valóságoshoz akkor is, ha a személy korahajnalban, vagy késő éjszaka született.) az aktuális és jövendő konstellációkkal (Radixokkal) összeh... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... végre... Szavakat... Amik betöltik az agyat... Koszos téli éjszakák jönnek... Majd hamuvá leszünk... Jól van, sírj csak...
Hisz mindenki alszik... Csak ö nem... Nincs rajta más... Csak a holdvilág... Csak a nyitott ablak...
Ahogy behallatszik a tenger lágy csobogása... Menj le a partra... Feküdj le a vízbe... A kövek közé... Had öleljenek át... Emlékszel... Mennyire várt... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tépett foszlányokban ünneplő ruhám - álomra készül ez a város, most csend és homály, aludni megy a vándor, mozdul, sötét az álom a szívben - messziről meghalt kutyám csahol, felvöröslik a hold, egyszer meghalunk -
4.
jönnek a fojtott szavak, suhannak a messzibe, a nyughatatlan árnyak útját járva, meghalnak az elzuhant erdők, a fekete erdők titkai, de itt a helyem,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szívem azt súgja, hogy vár, 'kit várok rég...közel az idő.
REFR.:
Ez az út, ez a vágy, ez a lét, ami hozzá hajt-,
hát kérlek, ó, Uram, ne hozz rám bajt!
Csak egy Hold, csak egy Nap, csak egy szív, ami úton tart-,
hát súgd, hogy létezik a túlsó part!
Valahol- az árnyak tengerén-
Fény Földje vár reám.
Túljutok az Ártók Rendjén,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az alkonyat szült, hasadó hajnal űz éj lombok alatt
csak most ment le a nap hold pillangó kérlek maradj,
Kóbor pillanat pártol át máshoz mire vágyol ,
bárhol mámor, távol a sártól a szinfóniáktól,
szajha fénnyel lángol, a hajnali kába nap,
tétova délibáb marad ha az alkony ölebe ráharap
Hűs glóriák a felhő vásznon mozdulatlan vándor,
Ki sóhajt e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... napra, s évről évre. Milyen szánalmas is vagyok... Próbálok mélyeket lélegezni... hogy megnyugodjak... De a léleKzetvételektől összeszorul a gyomrom. Émelygek, fájok, hallgatok... Este van. S a Hold némán áll a hatalmas fekete lepel közepén. Milyen elhagyatott. MIlyen bús... S reggel sem lehetek már oly vidám, mint régen, mikor még nyár volt... a nyaram. Hisz most tél van és nem a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Bestia
Sötét erdő felett Hold kél,
Szarvas, medve egyaránt fél.
Ágak rejtekében mozog árny,
Finoman suhog fekete szárny.
Felvillan a vörös szempár,
Prédája se lát tavaszt már.
Szakad az ín, vöröslő hús,
Kis mókus, fehér bárány fuss!
De már indul is a gyilkos,
Új zsákmánya megtermett kos.
Hátulról mint árny lopaksz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... ülhetnél meg, s szállnál velük a hatalmas égig, ha akarnád, dúvadot, harcos-tigrist-oroszlánt szelídíthetnél meg, ha akarnád gigász-óriást húznál le a földig, ha akarnád, megkapnád a Napot, a Holdat, a Csillagokat! De Te nem akarod. Beérted ennyivel: egy ős-lelkű félemberrel, ki tűzként szivárványból ugrott elő, s sokáig lángolt, de elmosta az eső, Te beérted velem, ki a láng hely... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csak támpont, hogy önmagadból kifordíthasson.
Akarata rabja, ki csak saját szempontját képes meglátni.
Minden megoldás meglepően egyszerű, mikor már tudjuk.
Hold: éj sötétből ezüst ruhát öltött az örök változás.
Ha csak akarat vezet utadon, MAGÁNY a végállomás.
Nem az gazdagít, amit birtokolsz, hanem aminek örülsz.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... csönd?
Ah iszonyú.
Még légy se döng,
nem rág a szú.
Kisértetes
körül az éj:
nincs semmi nesz,
az álma mély.
Hol elhajolt
lenn a palánk,
úgy leng a hold,
mint lámpaláng,
s oly keserű,
fagyos-kopár,
akár a fű
közt a bogár.
A kert falán
lobbadva ég,
meghalt talán
mindenki rég.
Nincs se... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... fűt, s vidít.
Rohan veled fiatal éned, szíved szerelmet ver,
Újból látod a lányt, kihez közelednél, most ő nem mer.
Szeme csillog, sugároz, életet, új reményt,
Napra hold, holdra nap, s eljött a nyárvég.
Őszbe fordult idő, évszak, mi színbe öltözött,
Szívedbe szerelem, s új sugár költözött.
Érzed a tüzet, mi belülről fűt, s éget,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
SZÉP MIRTUSZ,
SUSOGJ CSAK!
Brentano
Szép mirtusz, susogj csak!
Milyen csendes a világ!
Nézd a pásztor holdat:
a tiszta égen át
hajtja a fény felé fenn
a bárányfelleget.
Aludj hát, Kedves, szépen,
míg újra nálad leszek.
Szép mirtusz, susogj csak,
ringasson csillagfény!
A gerlicék alusznak
fészkük... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kezem,
Azért érzek embert közel, kik vannak velem.
Múltbéli hősök,"történelem", varázsszó?
Tört Én, elem, ha vagyok, ki vagyok?
,,Nap, mint tűz, s Hold, mi hideg folt,
Vagyok, kinek egykoron két énje volt!"
Lázadó, s hős szerelmes, hasadt szív,
Én nélküli, tátongó üres, fagyott űr.
Harangszó, kegyelet, s má... |
|
|
|
|
|
